Először is megemlíteném, hogy a templomok belülről éppúgy nem érdekelnek, mint kívülről, akárcsak a festménykiállítások vagy kastélyok (személyes blog, akinek nem tetszik, ne olvassa). Klasszikus templomból egyre emlékszem, ami eddig életemben tetszett (különlegesen nagy ablakain beengedte a napfényt), modernből lehet, hogy több is volt. Szóval nem szoktam templomba úgy menni, mint turista: azért vagyok viszonylag tapasztalt a templomokban, mert próbáltam minél barátságosabbat keresni, ha már a saját vallásom szerintit nem találok. (Vagy mégis?)
Az egyházak eloszlása Magyarországhoz képest: ha el kéne magyaráznom a keresztény vallás eloszlását, ezzel az ábrával tenném
- Magyarországon és Bulgáriában is hagyományosan a keresztény vallás a fő vallás, ezen belül vannak katolikusok és nem katolikusok. A kereszténység egy világvallás, mint a buddhizmus, az iszlám, a hinduizmus,... Európa kultúráját a kereszténység határozta meg, az iszlám bevándorlás (ahogyan a menekültek emigrációja is) egy viszonylag új jelenség. Azt hallottam (azt hiszem franciaországi de arabnak kinéző, eredetileg iszlám vallású) önkéntestől, hogy Bulgáriában az ortodox egyház korlátrozza a mecsetek használatát, van egy mecset Stara Zagorában, amelyiket állítólag egyszer engednek kinyitni évente.
- A katolikusok eloszlása különbözik a két országban. Magyarországon a római katolikusok vannak többen, akik "új" naptárt használnak, Bulgáriában meg az ortodoxok, akik a régi naptárhoz kötik az ünnepeiket. Emiatt van, hogy Bulgáriában máskor jön a nyuszi, mint Magyarországon vagy bárhol máshol Európában.
- Azok, akik kissebbségben vannak, megoszlanak: a magyar ortodoxok kötzött vannak a "bolgár ortodoxok", akiknél később van a húsvét, a bolgároknál meg vannak "nyugatias típusú" római katolikusok (Plovdivban), akiknél előbb van a húsvét.
- Vannak, akik az ortodoxokat nem sorolják a katolikusokhoz, hanem külön halmazba kerülnek, úgy mint a protestánsok! Bulgáriában az ortodoxok magukat katolikusnak mondják!
Ortodoxok
A fő bolgár egyház: ortodox
- hasonlít egy kicsit a görögkatolikus valláshoz, ami Magyarországon szerintem elterjedtebb, mint az ortodox
- Magyarországon is van bolgár ortodox egyház (Budapesten)
- a magyar ortodox (és egyéb keresztény) egyháztól abban különbözik a bolgár ortodox, hogy nem tért át a Gergely naptárra
- máskor ünnepli a húsvétot: Krasimira szerint Bulgáriában 1 héttel szokott később lenni, ez évben egy hónappal később, márc. 27. helyett május 1. után lesz itt húsvét (nem ünneplik együtt a zsidókkal)
- a nem turistáknak szóló információ (szertartások ideje) templomban kifüggesztett plakáton, és szóbeszéd útján terjed, nincs nagyon honlapjuk, e-mailemre nem válaszolnak
Bulgária tele van templomokkal, kápolnákkal, Stara Zagorában van 5-6, Avsenogradban vagy 10, Plovdivban több. Kívülről kb. olyanok, mint a római katolikus templomok, de belülről nagy a különbség.
- Még sötétebb van: a falak barnásra vannak festve (a csillárok kis fényei és a gyertyák jobban látszódnak)
- a szentéj előtt fal van (nem teljesen a "plafonig"), rajta 3 ajtó, ezeket nyitják, csukják egy liturgia alatt sokszor (a pap), ki-be mennek (nagyobb templomban beöltözött segédekkel), mindig a "megfelelő" helyen
- gyertyák, gyertyatartók:
- aki imádkozik, az gyertyátgyújt, aztán ráteheti egy kör alakú gyertyatartó állvány egyik körének gyertyatartójába, vagy beleszúrhatja egy homokózóba (ilyenek is ki vannak téve)
- bolgár római katolikusok is átvették - a Sv Ludvig katedrálisban is lehet gyertyát venni és álló gyertyatartók vannak
- van olyan ember, akinek az is a feladata, hogy a rövid ( majdnem leégett) gyertyákat bedobja egy tartóba (vízbe)
- "portásfülke": az ajtókon bemenve, általában a templom hátuljában) ki van téve egy asztal vagy egy fülke van kialakítva, ahol képeslapot vagy gyertyát lehet venni
- orgona nincs: a Sv. Troica templomban kórus énekelt egyik vasárnap, a kápolnában egy bottal járó nő
- sok szőnyeg van, nincsenek padok: székek vannak, aki elfárad, az nyugodtan leülhet (általában öregek), szóval nem jellemző az ülés-felállás
- képek szentekről: aranyozottak, csókolgatják, hajlonganak előtte (térdeplés nem jellemző náluk)
- trónszék: nem ül bele senki, ezelőtt is hajlonganak, meg tömjéneznek
- parketta van, nem kövezet
Vasárnapi ortodox liturgia:
- Stara Zagora templomaiban 9h-kor kezdődnek (eddig 3 templomban, ahol voltam, ezt tapasztaltam)
- közben ki-be mennek az emberek és egyéni imájukat végzik (hajlongásokkal, gyertyagyújtással, szentképek előtti tisztelgésssel)
- keresztvetés: három ujjat összeérintve előbb a jobboldalra, nagyon gyakori mozzanat (de nem egységesen csinálják)
- nem értem a szövegét, de ha magyarul lenne, akkor se biztos hogy feltűnne, hogy mikor kezdődik a vasárnapi Szentmise: előtte állítólag már egy órával elkezd énekelni a pap
Római katolikusok
Római katolikus egyház Bulgáriában: azért írok róla, mert nincs róla írás, tapasztalatokkal lehet ilyeneket megtudni
- kétfajta van: amelyik az ortodox (keleti, régi) naptárat használja az ünnepeihez, és amelyik a pápával együtt atrtja az ünnepeket
- helyek, amiket találtam:
- Plovdiv
- Szófia: a honlapjukon meg tudtam kérdezni, hogy mikor van Plovdivban szentmise, mert a plovdivi katedrális nem válaszolt
- Belozem: a Plovdiv felé menő vonat érinti, közelebb van, mint Plovdiv (a szófiai teplom honlapján találtam, kapucinus templom, nagy valószínűség szerint római katolikus)
- Burgasz: A Fekete-tenger partján (szintén a kapucinusok temploma)
- Stara Zagora
Római katolikusként Bulgáriában:
Mikor idejöttem, azt hittem, végig ortodox misékre kell mennem, ha a vasárnapot ünnepelni szeretném. Elkezdtem a szertartást lefordítani (találtam egy angol meg egy bolgár változatot is, amik szinte fedték egymást), aztán 3-4 óra után még mindig csak az elején tartottam, így abbahagytam. Aztán (tőlem) egy elég váratlan döntés után (úgy döntöttem, elmegyek a társaimmal egy számoomra ismeretlen emberek által szervezett buliba, egy más városba) Plovdivba kerültem, és szinte meghatódtam, hogy római katolikus templomra találtam. Két héttel később, mikor azon gondolkoztam, hogy Plovdivban hol szálljak meg, hogy a húsvétot szombaton és vasárnap is megünnepeljem (ha már olyan messze elutazok), váratlanul fülembe jutott egy Stara Zagorai görög+római katolikus közösség híre, így hazajöhettem, és itthon ünnepeltem a vasárnapot velük. Ahhoz képest, hogy első vasárnap egy kis ortodox templomban egy öreg nő és egy pap énekelte duóban a liturgia szövegét, aztán Plovdivban már az orgonaszónak is tudtam örülni, a harmadik héten meg latinul énekelt egy kórus az ortodokx misén (és már ezt is méltányoltam, hiába amúgy nem szeretem), itt a negyedik hétvégén gitáros mise volt! Amellett, hogy a liturgiát értettem (sőt a szövegét is olvashattam közben). Szóval elég kalandos úton találtam meg a helyem itt, nagyon sok szerepe volt benne a csodás "véletleneknek".
- A plovdivi katedrális:
- A plovdivi Sv. Ludvig katedrális nyugati típusú, akkor ünnepelte a húsvétot, amikor Magyarország. Nagyszombaton ott voltam a feltámadási körmeneten. Húsvétvasárnap pedig Stara Zagorában a nagyböjt 2. vasárnapját ünneplő római katolikus közösséggel találkoztam, akik keresztutat tartottak a mise után :)
- átvette azt az ortodox szokást, hogy gyertyákat lehet venni és gyertyatartóba állítani.
- Van több papja, egyikük a püspök. Mikor először láttam, nevetségesnek találtam, mert gondoltam, hogy Bulgária kb. négy róm. kat. templomához (és így számolva max. 15 papjához) minek püspök egy nem fővárosi templomba. Négy hét után úgy gondolom, lehet, hogy nem is olyan kicsi ez az egyház itt Bulgáriában, csak rejtőzködő, külföldi szemmel.
- Nagyszombaton nem láttam benne szent sírt. A feltámadási ünnepre kivételesen gyertyát vettem, fél leváért egy kb. egy órán keresztül égőt (de nem égettem le). Itt minden elég spontánul ment: az elején a bevonulás (a 3 megállással és énekléssel) sötétben volt, de aztán hirtelen minden lámpát felkapcsoltak, a nép egy része pedig odaözönlött a húsvéti gyertyához, hogy meggyújtsa a gyertyáját, ahelyett, hogy fokozatosan a gyertyák fényét továbbadva egyre világosabb lett volna, és végül a lámpák is felkapcsolódtak volna (így szoktam meg). Szerencsére a mise elején levő éneket nem húzták sokáig, mint a magyar liturgiában. Az orgonaszó is úgy szólalt meg, hogy nem volt benne semmi örömzene, meg harangszó, egyszerre mintha el se hallgatott volna 3 napra, elkezdtek rajta játszani az első olvasmány után. Minden család vitt errre a misére ételt, mellettem hímestojásokat vittek, és csomagolták ki a mise végén, amikor megáldották őket: itt is, a püspök nem vonult végig a padok között, hanem az oltár mögül hintett szenteltvizet a padok felé. Feltámadási körmenet meg nem volt, de azért így is 1 és 3/4 órás volt a Szentmise.
- Stara Zagora:
- templom nincs, de vasárnaponként 3-szor is van mise, egy bérház földszinti lakásából kialakított teremben (a képet pont - a bolgár időszámítás szerinti - nagycsütörtökön készítettem, amikor jelképesen kiüresítik a templomokat, pl. leveették a keresztet)
- a régi naptárt használja az ünnepeihez
- első alkalommal, mikor ott voltam, gitáros mise volt, a pap volt az egyik gitáros :)
- később sokmindent megtudtam, a szalézi rend tartja fenn, akik főként cigány gyerekekkel foglalkoznak, és épül már egy római katolikus templomuk is a város szélén, a dombon
- Megtaláltam a honlapukat: http://en.fondaciadonboskobg.org
- Néhány dal, ami emlékeztetni fog rájuk (és fenn van Youtube-on): Няма друг като теб, Аз издигам Твоето име, Тук съм да Те хваля